Amikor a teknőst halnak nézik

National Geographic  2007.10.05. 17:36

A latin-amerikai országokban húsvét környékén a fokozottan veszélyeztetett tengeri teknősök ezrei végzik ínyenc falatként a fazékban. A jelenség hátterében az áll, hogy egy tévhit szerint a teknős egy hal, így böjt idején hús helyett fogyasztható.

A csokinyuszi helyett Latin-Amerikában egy igen különleges finomság kerül az asztalra húsvétkor: a tengeri teknős. Pedig a fajt ezentúl is számos veszélyforrás fenyegeti: a tengervíz elszennyeződése révén fokozatosan romlik az életfeltétele; a páncéljukból készülő dísztárgyakért, souvenirekért a teknősök szintén az életükkel fizetnek; a fészekrablás során pedig a teknősöknek esélyük sincs kikelni, ugyanis a teknőstojás szintén kedvelt csemegének számít a térségben.

A húsvét környéki hetekben is a teknősök ezrei esnek áldozatul a halászatnak. A jelenség hátterében az áll, hogy fehér húsuk miatt halnak tartják őket, így böjt idején engedélyezett a fogyasztása. A WWF felmérése szerint csak Mexikóban mintegy 10 ezer teknős végzi a fazékban a húsvét előtti hetekben.

A tengeri teknős halászata valójában az egész Csendes-óceán mentén tilos. Viszont a hüllő igen jó üzlet az ottani halászok számára: a teknős húsát kilónként egy eurónak megfelelő helyi pénzért mérik, így egy állat után akár 260 eurót is kaphatnak. A teknős a mexikóiak körében különleges kulináris attrakciónak számít, olyannyira, hogy a tehetősebbek vendéglőkben akár tíz-húsz eurónak megfelelő összeget is kifizetnek egy teknőslevesért vagy sültért.

„A Földön található hét tengeri teknős faj számára ezt katasztrófát jelent, hiszen mindegyik a kihalás szélén áll, szerepelnek a fokozottan veszélyeztetett fajok Vörös Listáján” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Stefan Ziegler, a WWF fajvédelmi specialistája. Míg 1986-ban még mintegy kilencvenezer kérges teknős élt (Dermochelys coriacea) a Csendes-óceán keleti térségében, számuk mára 2500-ra csökkent. Világviszonylatban 1996 óta közel nyolcvan százalékkal csökkent a tengeri teknős állomány.

A helyi felhívások eddig sikertelenek voltak. „Csak a katolikus egyház hivatalos közleménye jelenthetne megoldást, ha felhívnák a hívők figyelmét, hogy a teknős húst nem lehet böjt idején fogyasztani” – tette hozzá Ziegler. A katolikus egyház előírásai mintegy másfél évezrede böjtkor tiltják a húsfogyasztást. Az étrend teknőshússal történő feldúsítása a 18. századig Európában is divat volt. Ebben az időben ugyanilyen alapon többek között a hódot, a vidrát, a delfint és a bálnát is rövid ideig halnak minősítették.

Tengeri vándorok A tengeri teknős trópusi és szubtrópusi tengerekben él; a parthoz közeli vizekben éppúgy megtalálható, mint a nyílt tengeren. Tojásaikat a szárazföldön teszik le. A kikelt egyedek évek múltán ugyanoda mennek vissza, hogy maguk is lerakják a tojásaikat. Ezen kívül egész életüket a tengerben töltik, vándorlási útvonaluk évente több ezer kilométer is lehet.